Magamról, hivatásomról......
Első diplomámat tanító-hittanoktató szakon szereztem, ezt követően kezdtem el a mentálhigiénés képzést, ami segített kinyílni afelé, amit a leginkább szeretek csinálni. Ennek már 15 éve, azóta legfőbb tanítómestereim a csodás kislányaim.
Az életemet egy sziklaperemén oldalirányba növekvő fához hasonlítanám. Környezetem, körülményeim miatt nem volt természetes a felfelé való növekedés, többször logikus és törvényszerű lett volna kipusztulni, kidőlni, vagy véglegesen megsérülni. Istennek azonban más terve volt. Az Ő elképzelése az volt, hogy egy életrevaló, terebélyes, egészséges fa legyen belőlem.
Hiszem, hogy az élet mindig felfelé tör Teremtője felé.
Hiszem, hogy úgy vagyunk megalkotva, hogy mindig és minden helyzetben képesek vagyunk a változásra.
Hiszem, hogy sosincs késő változtatni, és mindig van értelme a boldogság felé irányítani az utunkat.
Nemrég még a Budapesti Fegyház és Börtönben dolgoztam Nagyon érdekesnek tartottam a munkámban -finoman egyensúlyozva- felismerni azt a határmezsgyét, amely a belső szabadság erősítése és a környezet(bezárt helyzet) megváltoztatására való motiválás között húzódik.
Úgy gondolom a szabadságvesztésüket töltők nem állnak távol az olyan hétköznapi emberektől, akik a kapcsolataikban, körülményeikben vagy önmagukban érzik magukat bezárva. Fontos kérdésnek tartom ezekben a "börtön helyzetekben", hogy mi is a valós feladata ilyenkor a léleknek? 1. Megerősíteni a belső szabadságot, kitartani bármilyen nehéz helyzetben? 2. Erősnek lenni és kilépni, ezzel gyakorolva a kontrollt az élet felett?
Erre a kérdésre is minden lélek másképp adja, találja meg a maga válaszát, és ezt a fordulatot gyönyörűnek tartom a hivatásomban. A segítő beszélgetésben kísérője lehetek valakinek, aki nehézségből, reménytelenségből válaszokat, lehetőségeket talál, teljesen egyéni, előre nem is sejthető módon. Ezt az utat -kísérőként is, mind a mélységben, mind a magasságban- csodának tartom.
Szeretettel várlak ha:
-elakadásban vagy az életed bármely területén: kapcsolatok: pár, gyermek, szülő, testvér, kolléga, önmagaddal való kapcsolatban, munkahelyi, életvezetési nehézségekben,
-veszteség ért a közelmúltban: gyász, válás, költözés, munkahelyváltás, és támogatásra vágysz,
-túl nagy a magadban lévő kommunikációs konfliktus. Teljesen mást mond a szíved, mint az eszed, és már vágysz a belső egyensúlyra,
-az érzéseidet szeretnéd szabadabban, építőbben megélni.
Amit nyújtok:
Csendet, figyelmet, elfogadó és támogató légkört, segítséget ahhoz, hogy meghallhasd saját belső hangod hívását, támaszát. Ebben az ítéletmentes, biztonságos helyzetben találkozhatsz a saját erőddel, békéddel, szereteteddel, bölcsességeddel, hogy arra haladhass tovább, amerre igazán akarsz, és azzá válhass, aki IGAZÁN vagy!
"Nem kell megismételni azt a rosszat, amiről azt gondolod, hogy újra jön. Nem kell újra jönnie. Lehet csúnyán születni, és szépen meghalni" FA
A Ti vélemyényetek
Patrícia
A beszélgetés során érződik, hogy roppant mód érdekli, amit megosztok, ami bennem van, ami foglalkoztat, amit érzek, s ez sokat segít az önelfogadásban is. Mikor már feladnám, ő akkor is lelkes, s ez visszatart attól, hogy belesüppedjek a melankóliába, önsajnálatba. Ezt fokozza az ítéletmentesség, amivel Gyöngyi fordul felém. Odaadását példázza, hogy kérdései mélyek, elgondolkodtatóak, néha meglepőek. Figyel arra, mire van szükségem. Néha mintha jobban érezné ezt, mint én.
Bátran konfrontálódhatok vele, projektálhatok. Nagyon jól, és helyén kezeli az ilyen helyzeteket. Tiszta tükröt tart. Ez ijesztő is lehet elsőre, de aztán rájövök, hogy a tisztán látás segít az utam megtalálásában.
Nekem személy szerint sokat számít, hogy Gyöngyi keresztyén, így az alapértékeimet is magyarázkodás nélkül elfogadja, s beszélgetéseinknek is Isten az alapja.
Mira
Már az első alkalommal azt éreztem, hogy milyen nagy elfogadással fogadtál. Köszönöm, hogy gondolataid mindig tovább segítettek az élethelyzetemben.
Köszönöm, hogyha haragosan is érkeztem, az sem volt gond. Sőt ha sírtam, velem sírtál. Köszönöm, hogy mindig világosan tanácsoltál, kísértél.
Andi
Bajban voltam, elveszettnek és zavartnak éreztem magam, szükségem volt/van segítségre és megpróbáltam, kapcsolódtam. SEGÍTETT.
Gyöngyivel jó, nagyon jó együtt dolgozni/működni Hihetetlen élmények a beszélgetések, olyan mint amikor papírsárkányt eregetnek, most én vagyok a sárkány és szállok fent az égen a szélben, a madzagot meg egy nagyon kedves kéz tartja és enged repülni, finoman segítve, hogy ne törjem össze magam a sziklafalon. Köszönöm Neki .
Kata
Gyöngyivel többször volt lehetőségem életem nagyobb fordulataiban találkozni, átbeszélni ezeket.
Van bennem ilyenkor egy érzésmassza, ami kavarog, nyomaszt, és keresi a kiutat.
Egyedül nagyon nehezen élem ezt meg. Aztán a tér, amiben ilyenkor benne lehetek azt mondja, teljesen rendben van, amit érzek, úgy vagyok jól, ahogy vagyok, és jönnek a segítő szavak, megfogalmazások. Egy -egy érzésre szavakat találok, és úgy érzem, jaa így már értem, értem magam és értem azt, amiben vagyok.
Egyszercsak utakat látok, lehetőségeket, és a bezártságból szabaddá válok.
Gábor
Beszélgetni egy szégyenletes hibámról megfogalmazni valamit, amit mocskosnak hittem, nem könnyű...de amikor ez veled megtörténik, egyszercsak ott lesz valami, amitől nem érzem rosszul magam, sőt büszke leszek arra, hogy szembe néztem a legsötétebbnek hitt részemmel.
Van bennem egy gát, ami miatt nem szeretek másra támaszkodni, de Gyöngyire rá merek ezekben a beszélgetésekben.
Olyan szépen fogalmazza meg a saját gondolataimat, hogy a végén még nekem is megtetszenek.:)
Réka
Mikor Gyöngyivel beszélgetek azt érzem az lehetek, aki csak akarok, olyannak álmodhatom meg magam, amire a leginkább vágyom.
Levehetek minden álarcot, ő nem megijed amit alul lát, hanem örömmel bátorít.
Ehhez ad számomra egy meghitt hangulatot, amiben ez természetessé válhat, biztonságban érzem magam nála a szavaimat, képeimet, álmaimat.